Székhelyszolgáltatás

Miért is fontos, hogy egy székhely szolgáltató cég megbízható és stabil legyen?

Nincs annál nagyobb bosszúság, amikor egy nagy székhely szolgáltató egyszercsak felszámolás alá kerül. Ilyenkor gyakran 100-nál több cégnek kell új székhelyet keresnie magának.

Nézegettem a nyilvános cégadatok közt a magukat nagy székhely-szolgáltatóknak tartó cégek cégbejegyzéseit.

Elég siralmas a helyzet. Az egyik cég néhány év alatt 6-8 céget hozott létre, és ezek közül jónéhány már felszámolás alatt van.

A legrégebbi székhely szolgáltató...

... a 15 éve a piacon levő, cégnevet nem változtató cég honlapját a képre kattintva lehet elérni.

Ha valaki tud stabilabb megoldást, akkor az írja ide megjegyzésben. (nem fogom moderálni!)

:-)

Milyen jó lenne, ha egy nagy forgalmú cégnek nem kellene helyi iparűzési adót fizetnie. Gondoljon csak bele! Akár egy 30 milliós forgalmú cégnél ez akár 600 ezer Ft megtakarítást eredményezhetne.

Amit tudni kell róla:

1. Nem az árbevétel a helyi iparűzési adó alapja. Kereskedelmi tevékenységet folytató cégnél a beszerzési árral csökkenteni kell az adóalapot:

Példa: A cég 20 millió forint értékben vásárol terméket és 30 millióért adja el, akkor az adó alapja 10 millió forint. Így 200 eFt az adó.

2. Ha a cégnek van telephelye, akkor az iparűzési adó alapját meg kell osztani a telephely és a székhely között aszerint, hogy hol folytat valóban tevékenységet a cég, vagy hol vannak a cég tárgyi eszközei. (A dolog egy kicsit bonyolultabb, de a lényeget nagyjából fedi ez az egyszerűsítés.

3. Figyelni kell arra is, hogy nehogy színlelt szerződés legyen a székhely szerződés: Ha a munkavégzéshez telephely indokolt lehet, akkor is, ha nem tud (pl magánlakáson dolgozik), vagy akar  költséget elszámolni (pl. éppen az iparűzési adó megtakarítás miatt nem létesít telephelyet, de tevékenységet ténylegesen egy helyen folytat).  Ebben az esetben a telephely szerinti illetékes önkormányzatnál kellene adót fizetni!

Ha a cégnek van székhelye és telephelye is, akkor ez a megoldás nem jelent adómegtakarítást, mert feltehetőleg a telephelyen vannak az eszközei és az alkalmazottak is.

Ezeket a szempontokat is mérlegelni kell akkor, amikor székhelyét valaki olyan településre helyezi át, ahol a helyi iparűzési adó nulla.

Különösen figyeljünk oda erre azoknál a cégeknél, akik ezeket a kockázatokat elhallgatják!

Figyelem!

Felhívás minden székhely bérlőnek és annak is akinek a székhelye a sajátja. Nincs összefüggésben az adószám megszüntetése a székhellyel, de naygon fontosnak tartom, hogy mindenki figyeljen erre.

Aki néhány napon belül (egészen pontosan május 31-ig, tehát hétfőig) nem teszi közzé éves beszámolóját, annak az adószámát az APEH felüggesztheti.

Manapság ez ugyanolyan jó bevételi forrást jelenthet az APEH-nál, mint például a székhelyen ki nem tett cégtábla. Nem kell hozzá nagy szakértelem, hogy felfüggesszék az adószámot. Ráadásul nagyszerű bírságolási alap az APEH-nek az a cég, emelyik nem veszi észre, hogy olyan cégtől fogadott be számlát, amit az APEH felfüggesztett.

Ilyenkor aztán a legjobb székhelyszolgáltató sem sokat tehet.

A mai bejegyzésemben újabb érdekességet mutatok be, most azonban a jogalkotás részéről:

Eddig a felszámolókat a bíró jelölte ki. A nyár közepétől viszont - ha addig nem születik változás a szabályozásban - számítógép fogja kijelölni. Vajon miért volt erre szükség? Vajon nem pártatlan a bíróság? Vajon nem pártatlanok a bírók? Ugye nem ezért kellett ezt a módosítást csinálni?!?

De nézzük, hogy ez milyen következménnyel jár!

Eddig a bírók megfelelő kompetenciával rendelkező - akár gyakorlatuk során ismerőssé vált - felszámolóknak osztották ki a felszámolandó cégeket. Ennek az volt az előnye, hogy a bírók ismerték azokat a felszámolókat, akikkel korábban együtt dolgoztak és tudták, hogy ki milyen szakterületen van "otthon" és ismerték, hogy melyik felszámoló milyen témában rendelkezik gyakorlattal.

Az új rendszerben a gyakorlati tapasztalatoknak, összeszokottságoknak már nem lesz jelentősége. A számítógép véletlenszeűen fogja kiosztani a felszámolandó cégeket a felszámolóknak.

Ezzel kapcsolatban az Ügyvédi Kamara is aggályait hangsúlyozta.

Korábban - még ez elektronikus cégeljárás bevezetése előtt - a cégalapításnál tapasztalhattuk, hogy a különféle bírók másképpen értelmezték az adott szabályokat. Két teljesen egyforma cégalapításnál az egyik bíró hiánypótlásra visszaküldte az anyagot, a másik gond nélkül befogadta. Amióta az elektronikus cégeljárás a gyakorlat, azóta ilyen probléma nem fordul elő.

Vajon a felszámolásnál az új rendszer beválik-e? Ezt a jövő mutathatja meg.

Egyes székhelyszolgáltatók...

.... mindent megengedhetnek?

Egy apró vicc. (Ismert, de azért mondom el, mert pont a témába vág.)

Amikor ez a vicc nem mai. Még akkor keletkezett, akkor még 2 forintért lehetett kakaót innni az automatából.

Megérkezik hazánkba egy idegenbe szakadt (diszidált) gazdag gyáros a Lajtán túlról. Várakozik a szálloda haljában és látja, hogy valaki odamegy az automatához és bedob 2 forintot. Az automata nem ad semmit. A póruljárt vendég ismét bedob egy 2 forintost. Ismét nem történik semmi. A harmadik 2 forintos után a vendég belerúg egyet az automatába és otthagyja.

A mi gyárosunk erre csak ennyit mond:

- ÖÖgyeees!

Valamilyen hasonló érzésem volt, amikor erre a gyöngyszemre akadtam:

Íme:

Mi van akkor, ha a székhelyszolgáltató valamit elront. (Átvesz egy levelet, amit nem kellett volna, nem vesz át egy levelet, amit át kellett volna. Nem továbbít egy üzenetet. stb. És az APEH emiatt megbírságolja a céget.)

Ezt írja a több irodával üzemelő szolgáltató: (nem vicc sajnos)

A szöveg lényege az volt, hogy a szolgáltató felelősséget vállal a hibáiért, de kártérítést nem fizet, csak a keletkezett kárt "le lehet lakni". A honlapon levő szöveg arra utal, hogy ilyen nagyon ritkán elő szokott fordulni. (Csak azt nem értem, hogy ezt miért reklámozza.)

------------------

Az adott szöveget blogomból töröltem, mert a google keresőben rá lehet keresni a szövegre és a találati lista alapján meg lehet találni az adott céget. Nem célom, hogy a céget fel lehessen ismerni, de a visszásságra kötelességemnek tartom felhívni a figyelmet.

---------------

Folytatom a blogot. Tehát:

Ööögyeeees!

Brávóóó!!! Én már sok marhaságot láttam, de ilyet... Az APEH bírság ott kezdődik, hogy 100,000.- Ft. Tehát ennyit jóváírnak a számlámon. Vagyis, ha nagy a bírság, akkor további 3-4 évig ingyen kapom a székhelyet. Nagyszerű! Ha ebben a 3-4 évben újabb kárt okoz, akkor akár végtelen ideig bérelhetem a székhelyet.

Olyan ez mint az örökmozgó.

Csak egy dolgot felejtett elmondani a szolgáltató, ha a bírság emiatt milliós, akkor nincs az a magyar cég, aki le tudná lakni a bírságot. hihihi. Én nem szeretek egy komoly blogon ilyen vicceket írni, de nem tudtam megállni.

A poén második része:

Ugyanez a szolgáltató a honlapján egyértelmű utalást tesz egy másik székhelyszolgáltatóra is, hogy milyen "felelőtlen a felelősségvállalással kapcsolatban. Olcsón dolgozik, aztán olyan is a munkája"*. Állítja a honlapján. Nekem ez úgy tűnik, hogy bagoly mondja verébnek.

*Nem ezzel a szöveggel, de nem merem idetenni, mert könnyen rá lehet keresni a google-ban. Nem akarom, hogy újra perrel fenyegessen meg valaki. Jobb a békesség

Nekem van sejtésem, hogy melyik szolgáltatóra utal. Ide kattintva lehet olvasni róla.

Érdemes egy kicsit mélyebben is átnézegetni a székhelyszolgáltatók honlapját, egy-két dolgot telefonon megkérdezni. No meg a szerződést aláírás előtt elolvasni.

Ha érdekli, hogy melyek ezek a szolgáltatók emailben elmondom: csak kattintson ide!

Kötelezhető-e nyilatkozattételre a vizsgálat alá vont személy?

Először is kezdjük azzal, hogy mire is használhatja nyilatkozatunkat az APEH?

A hatóság a szóban adott, és jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot felhasználhatja az adózó ellen.

Figyelem! Az első nyilatkozatot veszi alapul a hatóság. Ha a későbbiekben más nyilatkozatot tesz az adózó, akkor ez tisztán a hatóság mérlegelésén múlik, hogy melyiket veszi alapul. Értelemszerűen, ha az adózó magára nézve "terhelőbb" nyilatkozatot tesz, akkor úgy fogja mérlegelni, hogy elfogadja a nyilatkozatot. Az első nyilatkozat visszavonására, módosítására tehát nem lehet alapozni. Úgy kell tekinteni, hogy az visszavonhatatlan.

Kötelezheti-e a hatóság az adózót nyilatkozattételre? Ha nem nyilatkozik az adózó, akkor emiatt bírság kiszabható-e?

Nyilatkozattételre az adózó magára nézve nem kötelezhető és a nyilatkozat hiánya miatt egy ombudsmani állásfoglalás szerint nem is szabhat bírságot az APEH.

Viszont az együttműködés hiánya emberileg - érzelmileg - az adóellenőrt szigorúbb és tüzetesebb vizsgálatra ösztönözheti. Ez természetesen nem törvényi előírás a hatóság részéről, de ha beleképzeljük magunkat az ő helyébe, a nyilatkozat megtagadása gyanút kelthet. És nincs rosszabb, mintha a hatóság gyanakszik.

A legjobb megoldás tehát, ha úgy nyilatkozunk, hogy megkérdezzük a könyvelőtől/ügyvédtől mert nem értünk hozzá, és rövidesen írásban válaszolunk. A nyilatkozatot záros határidőn belül írásban is beadhatjuk. Ezzel semmi rosszat nem követünk el. De, ha megígértük... tartsuk is be!

Hogyan fognak átcsúszni az APEH vizsgálatokon azok a cégek, akik most kezdik el felszámolásukat?

Az APEH idén új feladatot kapott. Ha egy cég a bevallási határidőig nem nyújtja be a bevallását, akkor az APEH először felszólítja a hiány pótlására. Ekkor a cégnek 30 napos határideje van arra, hogy pótolja a hiányosságot. Ezt követően 60 napos türelmi időt ad még a hatóság. Ha ez is letelik, akkor könyörtelenül megindul a gyorsított végelszámolás.

A kockázatos cégeket eddig évekig altatni lehetett, de ezalatt az idő alatt folyamatosan fennált az adóellenőrzés, ezzel együtt a lebukás veszélye. Mi várható az idén? A nyár folyamán tömegesen megindulnak a gyorsított végelszámolások.

Vajon lesz-e kapacitása a tömegesen jelentkező végelszámolások esetén az APEH-nek valamennyi cég ellenőrzésére? Ha nem akkor hamarabb túljut a fiktív cég azon a kockázatos időszakon, amig el nem évülnek a korábbi illegális események.

Már megint átgondolatlanul hoztak egy rendeletet, ami végülis a kockázatos cégek malmára hajtja a vizet. Minél több az egyszerre felszámolandó cég annál kisebb a lebukás veszélyének valószínűsége.

Érthető tulajdonképpen a rendelkezés! A törvény már évek óta előírja, hogy azokat a cégeket meg kell szüntetni, amelyik nem ad adóbevallást. Inkább csak az a kérdés, hogy korábban miért nem csinálták ezt. A korábbi évek mulasztása most egyszerre szakad majd a hatóság nyakába.

A hálón átcsusszanó fiktív cégek adóbevételének hiánya pedig a tisztességes adózók adóterheinek növelésével pótolható.

Valóban ezt akarták? Valóban most van itt az ideje a hatóságnál a létszám és bérstopra?

Ősszel már látni fogjuk a nyári felszámolási káosz eredményét. Kár, hogy nem gondolkodtak egy kicsit ilyen szempontból is a törvényalkotóink. Megint a tisztességes vállalkozókon csattan az ostor.

Figyelem a székhelyszolgáltatás piacot. Nézem, hogy milyen szerződéseket kötnek az egyes szolgáltatók.

Találtam egy gyöngyszemet:

Idézek a szerződésből:

A honlapon közölt szerződés adott pontja arról szólt, hogy a szolgáltató semmilyen felelősséget nem vállal, ha mulasztásából, de akár szerződésszegésből következően a bérlőnek anyagi kára keletkezne. A bekezdés pontos szövegét innen töröltem, hogy véletlenül se lehessen a céget azonosítani.

------------------

Az adott szöveget blogomból töröltem, mert a google keresőben rá lehet keresni a szövegre és a találati lista alapján meg lehet találni az adott céget. Nem célom, hogy a céget fel lehessen ismerni, de a visszásságra kötelességemnek tartom felhívni a figyelmet.

--------------

Folytatom a blogot:

Brávó!!!

Utánanéztem, hogy hány olyan székhelyszolgáltató van, akinek a szerződésében ez vagy ehhez hasonló kitétel szerepel. Elkeserítő a helyzet.

Lehet, hogy néhány cég ezek közül beleolvas ebbe a blogba! Lehet, hogy rövidesen törlik majd a honlapról ezt a bekezdést, de megítélésem szerint: aki ilyen szerződés próbál lenyomni a "vevők torkán", ....

Gondoljon bele csak kedves leendő partnerem: tegyük fel, hogy az APEH küld egy levelet. A szolgáltató "szerződésszegésből" nem kézbesíti. Jobbik esetben egy csúnya bírságot vetnek ki a cégre. Rosszabb esetben felfüggesztik a cég adószámát. A lehető legrosszabb megindítják a cég ellen a törvényességi felügyeleti eljárást.

És a székhelyszolgáltató mosolyogva előhúzza a szerződést: "Hiszen aláírta Ön is... "

A röhej, hogy erről a szerződésről, már 2008-ban cikkeztek a neten és azóta sem változott a szöveg a honlapon!

Nem véletlenül mondom: Figyelni kell, hogy milyen szerződést köt az ember.

Hogy nem beszélek félre ezért kérem, küldjön egy emailt ide kattintva és válaszként megküldöm azoknak a honlapoknak a listáját, amelyikkel vigyázni kell!

Természetesen törvényesen és tisztességesen. Miazhogy'?

Mert ugye a cégek kötelessége, hogy a cég székhelyén cégtáblát helyezzen. A törvény semmilyen kötelezettséget nem ír elő, hogy ennek milyen anyagból, hol helyezzék el. Elég-e, ha csak a postaládára tesz ki egy cég egy feliratot, hogy itt a cég?

Vajon hány cég táblája hiányzik a ház faláról? Rengeteg!

Ezt ismerte fel valamelyik nagytudású APEH irodai alkalmazott és már meg is van a bevétel. Mi kell hozzá? Egy legalább 8 általános iskolát végzett szakértő, akinek kezébe nyomnak egy számítógépes lsitás. A feladat: hasonlóan, mint a parkolóellenőr, amikor járja az utakat és szorgalmasan keresi fényképezi a lejárt parkolójegyes autókat, neki is ezt kell tennie. Megnézi, hogy a papíron milyen cég neve szerepel, felkeresi a címet megnézi, hogy van-e cégtábla. Ha nincs, akkor egy kattintás a fényképezőgéppel egy jegyzőkönyv felvétele 3 perc és lehet menni a következő kapualljba.

Miután ezt a magas szakmai hozzáértést igénylő feladatot elvégezte, irány a központ! Ott számítógépre rögzíteni és máris mehetnek a levelek.

De nem ám felszólító levelek, hogy állítsák helyre a törvénytelen állapotot, hanem egyből értesítés arról, hogy a cég adószámát felfüggesztették. Ez azzal jár, hogy a cég nem tud számlát kiállítani, vagyis gazdasági tevékenységet nem tud folytatni. Ha mégis megteszi, akkor súlyos bírság a számla befogadójának.

Mit tesz erre a vállalkozó? Rohan be az APEH-ba fizeti be nagy örömmel az adószám visszaállításával kapcsolatos több 10 ezer forintos költségtérítést, illetéket és bírságot.

És ha egy ellenőr csak naponta 20 ilyen céget talál, akkor számoljuk ki: közel egymilliós bevétel.

Elrettentő példák: egy háznak két bejárata van, az egyik ahol a lakók általában ki-be járnak. És egy másik, ami csak úgy van. A cégtábla természetesen azon az oldalon van, ahol a forgalom van. MIt csinál a refinált ellenőr? A másik bejáratot fényképezi le!

Ugye az nem lehet igaz, hogy az adóellenőr előtt jár valaki és leszedi a papírból kiragasztott feliratokat?

Igazuk van! Valóban kötelező a cégtábla elhelyezése. Aki nem tesz eleget, az törvényt sért. De vajon miért nincs felszólító levél? Miért nincs határidő a hiány pótlására? Egyszerű a magyarázat. Abból nincs ilyen óriási bevétel.

Hogy ez nem lehet igaz? Én is azt hittem. De egy budapesti kerületben egyszerre rengeteg céggel szemben indult meg ilyen eljárás. Vajon mikor jön a másik kerület? Vajon mikor jönnek a vidéki városok?

Ne adjunk esélyt ilyen pénzbehajtó eljárosknak. Tegyünk ki cégtáblát! Mindegy, hogy miből tesszük ki. Lehet Leukoplaszt-ra filctollal írni, cellux-szal kiragasztott kis papír, falra fúrt fém, vagy fa tábla. Mindegy! Figyeljünk oda!

A lényeg: legyen kinn valami! És rendszeresen ellenőrizzük. Ha véletlenül elfújná a szél, lemosná az eső, vagy szélhámosok letépkednék azonnal pótoljuk. Lassan ez fontosabb lesz, mint az, hogy könyveljünk. Annak ellenőrzéséhez ugyanis szakértelem kell. A cégtábla ellenőrzéséhez csak idő kell.

A magyar törvények úgy rendelkeznek, hogy az a magánszemély, amelyik céges autót magáncélra használ adót köteles fizetni. Ez független a tavaly bevezetett céges gépjárműadótól.

Mi ebben a kockázat? Hiszen az autó szlovák rendszámmal, szlovák cég tulajdonában van? Akkor nem kell ilyen adót fizetni? Dehogynem! A magáncélú használat akkor valósul meg, amikor az autót magán célra hasznáják, nem pedig attól függ, hogy milyen rendszáma van az autónak.

De van kiskapu? Persze! Az összes olyan cégnek, amelyik nálunk bérli székhelyét elmondjuk hogyan.

Tehát csak óvatosan a szlovák rendszámú autókkal!

Ha valaki székhelyét Szlovákiába szeretné tenni, valóbna kedvezőbb adórendszert talál.

Óriási tévedésben van viszont az, aki azt hiszi, hogy a Szlovákiában megadózottpénzével azt csinálhat, amit akar. Hiába van a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény a két ország között. A szabály ugyanis az, hogy csak akkor nem kell adót fizetni, ha az egyik országban az adót megfizette. Mivel Szlovákiában nem fizetett adót, így az onnan kivett társasági adóalap itthon adóköteles.

Van egy másik megoldás is: szlovákiai ügyvezetők 19 % adóval kivehetik a jövedelmet. NIncs ennél egyszerűbb gondolhatják a naív befektetők: "Csinálok egy céget, én leszek az ügyvezetője és 19 % adóval kiveszem a jövedelmemet." A hiba ebben a gondolkodásmódban az, hogy sajnos a szlovák adótörvény úgy rendelkezik, hogy ehhez életvitel-szerűen Szlovákiában kell élnie. Mit jelent az életvitel szerű élet? Az, hogy évente legalább 186 napot ott kell élni. És ennek hiányának bizonyítása már nem csak a magyar APEH érdeke, hanem a szlováké is.

És mi a helyzet a szlovák cégautókkal?

Erről is írok majd.

Érdemes lesz visszanézni.

A biztosító társaságok eddig azt a gyakorlatot követték, hogy amennyiben az ügyfél nme tudott számlát felmutatni, akkor egy megállapodás szerinti összeget felvehetett és aztán abból megoldhatta a javítást.

Ez megkönnyítette bizonyos esetekben a javítást, mert így nem kellett feltétlenül szakszerviztbe vinni az autót és értelemszerűen ettől olcsóbb is lett a javítás.

Ennek jövőre vége!

A kötelező biztosítás esetén, ha a károsult nem mutat fel számlát, már csak a nettó összeget lehet kifizetni.

Ez nagyon jó bolt azoknak a biztosító társaságoknak, akik a kötelező biztosítás díjában úgyis annyira lementek, hogy év végéig ebből akár biztosító csőd is lehet. (Ugye emlékszünk arra, amikor a MÁV bíztosító Egyesület fizetésképtelenné vált? Az év végén okozott károkért gyakran a kárt okozónak kellett helytállnia, mert a biztosító nem tudta kifizetni a felelősség biztosítás kártérítését.)

A számla nélküli gépkocsi javításnak vége... és talán ez a megtakarítás néhány biztosítónak is mentőövet jelenthet.
 

Nagy eredménynek könyvelhettük el, amikor nyilvánossá tették a cégadatokat. Bárki az interneten megnézhette a vele kapcsolatba kerülő összes vállalkozás szinte minden adatát. A cegjegyzek.hu oldalon cég neve, adószáma stb. alapján eddig sokmindent meg lehetett tudni egy cégről.

Így bukhatott meg egy csomó korrupciós ügy. Csak egy számítógép, internetes kapcsolat kellett és a szálak jól összefésülhetők lettek egy oknyomozó újságíró részére.

De mi fog változni január 1-től? A cég alapítóinak, ügyvezetőjének már nem lesznek elérhetőek a lakcím adatai. Így sokkal nehézkesebb lesz egy cég kapcsolatainak feltárása. Főleg azok lesznek nayg előnyben, akiknek sok névrokona van. Már nem lehet majd tudni, hogy Horváth József azonos-e azzal a névvel, aki egy másik cégben tulajdonos. Legalábbis a nyilvános cégadatokból nem lehet tudni.

De a törvényhozásunk meggondolatlanságát híven tükrözi, hogy a cégbíróságra bárki bármikor továbbra is bemehet és az aláírási címpéldányon kívül bármilyen adatot megnézhet, arról saját költségén fénymásolatot készíthet. Akkor meg mi értelme is az egésznek?

Azt hittem, hogy csak nekem nem tetszik az az adórendszer, amit a nyakunkba próbálnak varrni. De megnéztem a legújabb közvéleménykutatás eredményeit és azt látom, hogy én is abba a többségbe tartozom, aki nem érti, hogy egyáltalán miért mondják változásnak a jövő évi adórendszert.

Nézzünk néhány konkrét adatot:

Megszűnik a 4 %-os különadó, de "cserében" a 16%-os társasági adó 19 %-ra emelkedik. Mindössze 0.2 % volt aki úgy válaszolt, hogy ez nagyon jó! Közel kétharmad azt mondja, hogy gyakorlatilag tök mindegy a változás: ettől nem lesz könnyebb a vállalkozás helyzete.

Ha mindezt annak a fényében nézzük, hogy a multik jelentős társasági adókedvezményt kapnak, akkor már a helyzet még rosszabb!

Pedig csak vállalkozóbarát környezettel lehetne túllépni azon a helyzeten, ami jelenleg a gazdasági visszaesést okozza.

A következő bejegyzéseben elmodom, hogy lassan már hazánkban is majdnem-anonim módon lehet majd céget bejegyeztetni. És egy kicsit továbbis gondolom a helyzetet. Jó ez, vagy rossz a gazdaságnak? Segíti, vagy hátráltatja ez a korrupció elleni harcot.

Régóta dédelgetett elképzelésem, hogy néhány szót ejtsek a szlovákiai cégalapítások buktatóiról. Remélem érdekes adalékkal járulhatok hozzá ahhoz minkét tervezett cíkkemmel, hogy valaki bátrabban vegye igénybe a hazai székhelyszolgáltatók szolgáltatásait.

Miért fontos hír ez annak, aki székhelyszolgáltatást akar igénybe venni? Azért mert így az APEH nem mondhatja az, hogy milyen székhely az, ahol nem folyik munkavégzés? Mert ugye az Alkotmánybíróság sem Esztergomban ülésezik, nem ott hozza határozatait, mégis a közlönyben megjelent hirdetményein esztergomi keltezés van.

Ha egyszer egy olyan APEH ellenőr érkezik hozzád, hogy abba kötne bele, hogy ez íyg nem szabályos, akkor nyugodtan meg kell mondani neki, hogy a székhelyszolgáltatónál biztosított székhely mindenben megfelel a törvényi előírásoknak. És nyugodtan fel lehet hozni pédaként a legfelsőbb taláros testületetet.

De arra azonban nagyon vigyázni kell, hogy minden szabálynak feleljen meg a székhely. Erről már korábbi bejegyzéseimben írtam. Most csak annyit ismételek meg: Nem minden székhely jó székhely. Csak a profikkal szabad szerződni.

Egyre több székhelyszolgáltató jelenik meg a piacon. Ez még nem lenne baj, de sajnos olyanok is székhelyszolgáltatónak hívják magukat, akiknek az alapvető adózási kérdésekről sincs fogalmuk. Vesznek egy lakást, beültetnek valakit - jobb esetben maguk ülnek be - és várják a kuncsaftokat.

Közben honlapjukról lerí, hogy fogalmuk sincs arról,  hogy mi hogyan működik. Ezzel nem csak magát sodorja kellemetlen helyzetbe - ami tulajdonképpen a természetes darwini kiválasztódás miatt még jó is lenne :-) - hanem azokkal a cégekkel is alaposan kitol, akik velül szerződnek.

Két ijesztő példa:

A székhelyszolgáltató cégnek az adott címen nincs bejelentett székhelye, fióktelepe, vagy telephelye.

Az ilyen cégektől azonnal menekülni kell, mert az első apeh ellenőrzéskor a hatóság ezt meg fogja nézni. A kisebbik baj, hogy a befogadott számla költségben történő elszámolását megbüntetik, mert ez csak néhány tízezer, max néhány százezer forint bírsággal jár A nagyobbik baj - szinte tragédia -, hogy az egész szerződés fiktívvé nyilvánításával járhat. Ennél rosszabbra már nem is lehet gondolni: az összes ezzel a székhellyel kiállított számla tartalmilag hibás. Aki ezeket a számlákat befogadta, mind büntethető. És a lavina biztos el fog indulni. Az APEH-nek nincs jobb falat annál, minthogy a visszaigényelt, vagy levont Áfákat visszakérje. Sőt az illegális költségként történő leírás miatt még társasági adó meg nem fizetése is szóba kerülhet. Ezek pedig olyan tételek, amelyek nem csak késedelmi kamat, hanem pótlék megállapításával járnak. Nincs feltételes mód! Jár!

Az ingatlan nem a székhelyszolgáltató tulajdonában van.

(Így ugyanis nem adhat ki olyan igazolást, ami a cég székhelyének bejegyzéséhez szükséges.) Ebben az a kockázat, hogy az ingatlan tulajdonosa ugyan ki tud adni ilyen igazolást, de mi van, ha egyszer meggondolja magát. Olyan szerződés nincs, amitől nem lehetne elállni, vagy nem lehet felmondani... És akkor kin kérjük ezt számon? Azon, aki a számlát kiállította? Hiszen nem ő igazolja a székhely bejegyezhetőségét.

Milyen következménnyel jár? A cég székhelyét át kell helyezni egy tisztességes szolgáltatóhoz, ami a társasági szerződés módosításával jár. (ez nem csak cégbírósági, ügyvédi költség!)

A szerződésben kiköti, hogy a székhelyen tevékenységet nem folytathat a bérlő.

Az ilyen szerződés alapértelmezésben támadható. A székhelyen ugyanis kötelezően elérhetőnek kell lennie a cégnek. Aki azt követeli meg, hogy kötelező erre a célra fióktelephelyet, vagy telephelyet is jegyeztessen be a trsasági szerződésbe, akkor ugyanott van az illető, mint ahogy a szerződéskötés előtt.

Azon a telephelyen ugyanúgy felkeresheti a hatóság, ugyanúgy gond a telephely megjelölése. (Ha meg van, akkor minek a székhely???)

Ez annyira eszement követelmény, hogy így csak a balekok szerződnek ezzel a szolgáltatóval.

Te ugye nem vagy balek?

Nézem az APEH reklámját a Tv-ben...

Egy jólszituált úriember ül a számítógép előtt és egy táblázatot tölt ki. Először beírja, a másfél milliós összeget. Ekkor megjelennek rémítő képsorok arról, hogy nem működik a mentőszolgálat pénz nélkül, iskolák falak nélkül... Aztán újra a "vállalkozónkat" látjuk, aki kijavítja az összeget 5 millióra. Arcán békés mosoly, hogy teljesítette a kötelességét.

De mi is történik azzal a pénzzel, amit így többletként bevall vállalkozónk? 

Kórházakban használják fel, ahol nem az nyeri a beszerzési versenytárgyalásokat, aki a legolcsóbb szolgáltatást biztosítja, hanem az, akinek a terméke akár 2-3 szor annyiba kerül, de közel van a tűzhöz. (lásd egészségügyi betétek)

6 millió sertés influenza elleni vakcinát rendelnek meg egy off-shore cégtől, amikor szinte garantált, hogy nem lesz ekkora igény az oltóanyagra. (Hadd tegyem hozzá: a lejárati időpontja nincs rányomtatva az ampullára. Csak bízhatunk abban, hogy nem jár le a szavatossága, amikor beadják, akinek beadják.)

Utakat építenek. Metrót építenek. Völgyhidakat, felesleges alagutakat építenek. Ráadásul ezeket is - bizonyos tanulmányok szerint - 20 - 30 %-kal magasabb áron, mint ahogy az valóban indokolt lenne. A Margit híd munkálatai - egyesek szerint - pont kétszer annyiba kerülnek, mint amennyi indokolt lenne. A 4-es metróról ne is beszéljünk. Gyorsabban emelkedik a költsége, mint ahogy készül! Tragédia!

A veszteséges MÁV-nál 100 milliókat költenek az utasközönség "vizuális tájékoztatására", vagyis bejára, kijárat táblákra és arra, hogy kiírják a vonat 20 percet késik. Ez a százmilliós nagyságrend nem is lenne olyan sok, ha nem tudnánk, hogy egy-egy kisforgalmú vasútállomásra is milliókat költenek. Milliókat! Néhány táblára. Valóban erre van szükség, amikor vonalakat zárnak be?!?

Félreértés ne essék! Nem arra akarok mindenkit ösztönözni, hogy tisztességtelenül az alcsonyabb összeget írja be! Én csak azt szeretném látni, hogy tisztességes adózás után tisztességesen használják fel a befizetett adóforintokat.

És mi lenne a tisztességes mérték? Semmiképpen sem a jelenlegi kb 50-60 %-os elvonás.

Úgy gondolom, minden magyar vállalkozás tisztességesebben adózna, ha annyi adót kellene csak befizetnie, mint néhány multinak, vagy annyi vissza nem térítendő forrást kapna, mint amennyit néhány multi a munkahelyek megteremtéséhez.

Te mit gondolsz?

Ráadásul talán ez a legfontosabb!

Vajon nem hozom-e nyakamra az hatóságokat, ha olyan helyre jegyeztetem be a céget, ahol már más cégek is vannak?

Ez szerintem a korrekt székhelyszolgáltatás kulcsa! Mindig is csodálkoztam azokon a székhelyszolgáltató cégeken, amelyek nem törődnek azzal, hogy azokkal a cégektől legális módon megszabaduljanak, amelyek megszüntették a bérleti szerződést, de a cégbíróságon ezt nem jelentették be.

Mivel a céggel kapcsolatos változásokat - mint például a cég székhelyének áthelyezése - a cégbíróságon kizárólag a cég vezetője jelentheti be, ezért ez nem is olyan egyszerű feladat a székhelyszolgáltató részéről. Nem egyszerű, de ezzel nem azt mondom, hogy lehetetlen! Nekünk erre jól bevált gyakorlatunk van.

Cégünk erre külön gondot fordít. Külön figyelünk arra, hogy sose legyen irreálisan magas azoknak a cégeknek a száma, amelyek egy címre vannak bejelentkezve. Sajnos vannak olyan cégek, akik a pillanatnyi bevételnövelés reményében megfeledkeznek arról, hogy a székhelyszolgáltatással egyben felelősség is jár azokért a cégekért, akik megbízzák a székhelyszolgáltatót a székhely korrekt kezelésére.

És van a tarsolyunkban más lehetőség is: Mivel nem csak egy helyen tudunk székhelyet biztosítani ügyfeleink részére, igény szerint olyan székhelyet is tudunk biztosítani, ahol igen alacsony a bejegyzett cégek száma.

Összefoglalva: A székhelyen levő cégek számát karban kell tartani, illetve kell egy megoldás, arra, ha valaki kifejezetten az új székhelycímek után érdeklődik.

Ugye emlékszel a vecsési számlagyárra?

Ha nem elmesélem:

Volt Vecsésen egy cég, aminek a főtevékenysége az volt, hogy a "megrendelő" igényei szerint számlákat készített. Ha valakinek éppen kertépítésről kellett 4 milliós számla, akkor csak mondani kellett, hogy milyen cégnek kell a számla, és az erre szakosodott kollégák megírták a számlát. Formailag mindenben megfelelt. Valós bejegyzett cég, valós számlatömb...de a munka fiktív volt.

Vagy emlékszel a józsefvárosi piacon a számlagyárosra. Egy kartondobozon ült a fiatalember és ugyanúgy bárkinek bármiről állított ki számlát.

Ma már bármikor le tudod ellenőrizni, hogy a cég valós adószámmal rendelkezik-e. Az e-cegjegyzek.hu vagy a cegjegyzek.hu weboldalon még azt is meg tudod nézni, hogy az illető cég ellen van-e bírósági, vagy adóhatósági eljárás. Csak be kell írni a cég nevét, vagy adószámát és a cégadatok közt (valahol a lista alján) meg lehet nézni, hogy a céggel van-e valami gond.

Ha olyan cégtől fogadsz be számlát, amelyik cég adószámát felfüggesztették, vagy törölték. A leghitelesebb információkat itt is meg lehet nézni: apeh.hu/felfuggeszt

Cégek adószámának felfüggesztése között igen gyakran a székhely hiánya, vagy a törvényi előírásoknak nem megfelelő volta az oka.

Nem szabad kockáztatni! Nem szabad olyan székhelyszolgáltatónál bérelni a székhelyet, amelyik nem ismeri az ide vonatkozó szabályokat és egy hatósági ellenőrzésnél olyan nyilatkozatot tesz, ami a cég adószámának felfüggesztéséhez, vagy törléséhez vezethet.

De hogyan lehet tudni, hogy melyik székhelyszolgáltató működik szakszerűen? 

1. Meg kell nézni, hogy a székhelyszolgáltató mióta működik?
2. Mikor volt az első cég arra a címre bejelentve?
3. A legrosszabb: van-e a székhelyszolgálattal szemben valamilyen jogi eljárás folyamatban?
4. Van-e olyan ügyvédi háttér a székhelyszolgáltató mögött, amelyik a bajba került cégek felszámolásához, végelszámolásához, vagy ezek elkerüléséhez segítséget tud nyújtani?

A blogban leírtam egy jópár dolgot, ami szükséges a rendelkezésre álló székhely törvényes működéséhez. Vajon a szolgáltató ezeket ismeri-e és betartja-e?
 

Nincs két egyforma vállalkozás, így nincs két olyan cég sem, akinek ugyanolyan igénye lenne az irodával kapcsolatban.

• van, aki vidéken lakik, de tudja, hogy egy budapesti címen könnyebben tudna üzletet kötni.
• külföldi vállalkozásoknak, off-shore cégeknek budapesti irodát csak akkor célszerű fenntartani, ha folyamatos ügyfélszolgálatra van szükségük
• ha a cégnek csak olyan címre van szüksége, amit a cégbíróságon bejelenthet, akkor székhelyszolgáltatás az ideális megoldás
• vajon melyik webáruháztól vásárol szívesebben egy vevő? Amelyiknek veresegyházi címe van, vagy amelyik budapesti irodával rendelkezik?
• egy internetes vállalkozás vidéki tárgyalóval budapesti konkurenciával szemben csak az áraival tud versenyezni

A virtuális iroda épp' az ilyen vállalkozásoknak biztosít megfelelő megoldást úgy, hogy az iroda bérlőjének ne kelljen semmilyen kompromisszumot kötnie:

• bútorozott irodát, tárgyalót bérel;
• technikai eszközöket tud igénybe  venni: fénymásoló, számítógép, telefon, Internet stb;
• titkárnői szolgáltatásokat vehet igénybe: telefonok fogadása, postai küldemények kezelése;

A legfontosabb előnye, hogy azonnal "beköltözhető". A szerződéskötés után akár még aznap bejegyeztetheti ide a cég székhelyét, telephelyét; de akár vendégeket is fogadhat az új irodában.

Az óradíjas iroda, vagy fapados virtuális iroda hasonló szolgáltatásokat foglal magában, de itt minimális havi díj mellett rendelkezésre tartott tárgyalót kap a megrendelő. Mérlegelni csak annyit kell: magasabb rendelkezésre tartási díj mellett alacsonyabb óradíjat kíván fizetni, vagy minimális rendelkezésre állási átalány mellett a ritkábban veszi igénybe az irodát.

A rendelkezésre tartási díj és az óradíj optimális kiválasztása nem jelent senkinek problémát, ha nagyjából tudja, hogy mennyi lesz a havi forgalma, vagyis hány órára szeretné igénybe venni a tárgyalót, vagy a munkahelyet. A jobb virtuális iroda szolgáltatók ebben is rugalmasak: a következő havi díj megállapításánál a vevő igényeihez alkalmazkodva szabadon engedik változtatni a csomagok árát.

Mérlegelendő egy virtuális iroda kiválasztásánál, hogy mekkora az a kaució, amit be kell fizetni? Hosszú távon gondolkodó cégeknek célszerű több havi kaucióban gondolkodni, mert ebben az esetben a havi díjakra általában kedvezményt kapnak.

Kedvezményeket az óradíjas irodáknál is el lehet érni: minél hamarabb történik az iroda lefoglalása, annál alacsonyabb az óradíj.

Egy érdekes kérdéssel kerestek meg. "Ha egyéni válllalkozó régi lakcíméről elköltözik, akkor maradhat-e az eredeti székhelyen a vállalkozó igazolvány bejegyzése?"

Először nem értettem, hogy miért probléma ez? Ha új címre költözik, akkor bemegy az illető az okmányirodába és kész... Minimális költséggel megoldható az egyéni vállalkozás székhelyének átjelentése. De a magyarázat egyértelmű volt. Az illető albérletben lakik és az új tulajdonos nem szeretné, ha számlát kellene adnia az albérletről. (Csak egy rövid megjegyzés: néhány éve 20 % adót kellett fizetni az albérlet bérleti díja után. Ma a forrásadó mértéke már 25 %, és bizonyos esetekben plusz 14 % egészségügyi hozzájárulás is fizetendő. Szerintem ezzel az állam átlépte azt a bűvös határt, amire az albérlet tulajdonosai már megfizetik az adót. Biztos vagyok benne, hogy tisztességesebb adókulccsal több bevétele lenne az államnak... Na de nem ez a blog témája!)

Nézzük, hogy mi történhet, ha a székhelyét nem módosítja az egyéni vállalkozó? A levelei továbbra is a régi címre érkeznek. Hogyan  fogja ezeket átvenni? Meghatalmazást ad az Új lakónak? És mi van, ha ő átveszi a levelet, de elfelejti odaadni? Mi van, ha nem veszi át? A második kiküldésnél kézbesítettnek minősül a levél... És ketyeg a 8, vagy 15 napos határidő?

Mi van, ha személyesen jelenik meg az Apeh? (Az utóbbi időben elég gyakran megteszi... Már nem kötelező minden esetben bejelenteni a látogatást.) Az új tulajdonos hogyan fogja bemutatni azokat az okmányokat, amit mindig az iratőrzési címen kell tartani? Mit fog mondani, hogy miért nincs itt az egyéni vállakozó?

Ha elkéri a lakcímkártyát is az APEH, akkor mit fog mondani? Miért nem egyezik az állandó, vagy az ideiglenes lakcím? 

Szóval... Én azt mondom: Nem szabad ilyen aprósággal kihúzni a gyufát! Ha keres, az APEH úgyis talál hibát. Egy ilyen súlyos hiba után pedig keresni fog, az biztos!

Meddig marad életben a megkötött szerződés?

A székhelyszolgáltatás szerződések leggyakrabban előre fizetős szolgáltatások: vagyis a bérleti díjat előre kell fizetni. Ha a szerződés fizetése megszűnik, akkor székhely szerződés is.

De mi van akkor, ha egy cég székhelye megszűnik, de a cégbíróságon ez nem kerül bejelentésre, vagyis a cég nem jelneti be az új székhelyét?

Ez általában néhány hónapon belül kiderül. (Van amikor csak hetek kérdése.) Ilyen esetben a hatóságok kezdeményezhetik a törvényességi felügyeleti eljárást a cég ellen. Ez a következőképpen zajlik le:

1. a hatóság levelet küld a cég székhelyére.
2. A levelet a székhelyen a székhelyszolgáltató nem tudja átvenni meghatalmazás hiányában. 
3. A levél visszajut a feladóhoz: "a címzett elköltözött" megjegyzéssel
4. A hatóság ezt követően  - jó esetben - személyesen megkeresi a székhelyen a céget. A székhelyszolgáltató itt nem tud csak olyan nyilatkozatot tenni, hogy a székhelybérlet megszűnt.
5. A hatóság ekkor kezdeményezi a törvényességi felügyeleti eljárást a céggel szemben a cégbíróságon
6. A cégbíróság ekkor megkeresi a cég vezetőjét, hogy állítsa helyre a törvényes rendet, vagyis jelentse be a székhelyváltozást.
7. Ha a cég vezetője nem tesz eleget a hatósági felszólításnak, akkor a cégbíróság hivatalból törli a céget a cégnyilvántartásból.

A törvényességi felügyeleti eljárás szinte minden esetben bírságolással kezdődik! A bírság mértéke nem egységes, de többszöri felszólítás eredményeként akár több százezres nagyságrendre emelkedhet.

A másik következmény az, hogy a cég adószámát az APEH törli. Ez igen kellemetlen tud lenni mind a cég, mind annak a partnernek, amelyik számlát fogad be attól a cégtől, amelynek az adószámát törlik. A partner jogtalan áfa levonás és jogtalan költségelszámolás címén akár a teljes befogadott számla értékének többszörösére rúgó késedelmi kamat és pótlék fogja megállapítani.

A törvényességi felügyeleti eljárásban mindig a cégbíróság jár el.

Lehet-e folytatni ezek után a megszűnt szerződést?

A rutinos székhelyszolgáltatók ismerik ennek a módját. Amikor székhelyszolgáltatót választ, kérdezzen rá, hogy ismerik-e, hogy milyen módon lehet helyreállítani a megszűnt székhelyet. Ha kérdésre a székhelyszolgáltató nem tud válaszolni, akkor jobb ezt a céget elkerülni, mert valószínűleg kezdő, vagy amatőr a szakmában. Ha ezt a kérdést nem tudja, akkor más - a székhellyel kapcsolatos - egyéb rafinált dolgokat sem ismeri. Az ilyen szolgáltatót azért célszerű kerülni, mert még tucatnyi dolog van, amiben segítségre szorulhat a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás. Jobb olyan céggel szerződni, ami ezekre eleve fel van készülve.

Mint vállalkozót mindig is bosszantott, ha bementem egy irodába és ott a titkárnő vagy passziánszozott a gépen, vagy a körmét lakkozta.

Erre az időre is fizeti őt a főnöke! Fizeti utána a TB-t SZJA-t stb.

ÉS a titkárnő sosincs megelégedve a fizetésével.

Önnek nem kell ilyen titkárnő!

Csak akkor fizesse, amikor dolgozik! És ne fizessen utána semmi járulékot! Ez legyen a székhely-, vagy a virtuális iroda tulajdonosának gondja.

Hogy önnek még találkoznia se kelljen titkárnővel, de mégis minden a lehető legnagyobb rendben történjen: erre van a virtuális iroda, vagy az emelt szintű székhelyszolgáltatás.

Volt már olyan Önnel, hogy hallott valamit, amit szertett volna írásban látni?!

Milyen jó lenne, ha egy-egy tárgyalás teljes folyamatát gépelve is láthatná?!

Van aki kézzel gyorsabban ír, mint gépel. De ezt mégse adhatja oda partnerének!!!

Kérjen róla gépírást!

Ha van a gépelendő szöveg MP3 formában, kézírással rendelkezésre áll, akkor egyszerűen megoldható az erről készített szöveg legépeltetése. Csak internet kapcsolatra van szükség hozzá. Küldje el az anyagot emailben és rövid időn belül megkaphatja gépelve.

Mivel több a szövegszerkesztés, mint a gépelés? A gépelés a kapott anyagnak például .txt formátumban történő leírása. Nincsenek benne bekezdések. A szövegszerkesztett anyag olyan tetszetős külalakban jelenik meg, hogy azt akár azonnal postázni is lehetne.

Kiadványszerkesztés: Egyáltalán nem mindegy, hogy kiadványai, prospektusai szórólapok milyen grafikával, tördeléssel, betűtípussal jelennek meg. Igény esetén nagy tipográfiai gyakorlattal rendelkező kollégáink segítenek az ideális megoldás kialakításában.

És hogy jön mindez a székhelyhez, virtuális irodához?

Az igazán profi székhelyszolgáltatók nem csak egy irodát, tárgyalót biztosítanak, hanem bármikor elérhető titkárnőt, aki segít a problémák megoldásában. És csak akkor kell fizetni érte, ha tényleg igénybe veszi.

Ha egy cég névjegyén nem csak mobil szám, hanem vezetékes szám is szerepel, akkor még komolyabban veszik a céget. Ez amolyan pszichológiai kérdés: a stabilitást, a biztonságot és a mindenkori elérhetőséget sugallja a vezetékes telefon.

A problémát az jelenti, hogy a vezetékes telefonhoz mindenképpen titkárnő is kell, ráadásul manapság vadászni kell az olyan telefonos szolgáltatókat, amelyek "emberi" tarifák mellett, hűségnyilatkozat nélkül is biztosítják vonalas telefont.

A virtuális irodákban a titkárnők, titkárok költsége több bérlőre osztódik szét, így az egy cégre jutó költség már elviselhető nagyságrendű.

További megtakarítást jelent, ha még titkárnőt sem kell fizetni, hanem a telefonhívások közvetlenül a bérlő vezetékes, vagy mobil számára futnak be. Ezzel nem csak azt lehet kikerülni, hogy a cég ügyeiben járatlan titkárnő csak általános  felvilágosítást tud adni, hanem azt is, hogy a cégvezető mindig elérhetőnek tűnik. Végülis a virtuális iroda célja pontosan ez!

Hogy a dolgot tovább fokozzuk, a költségeken tovább lehet takarékoskodni! Bár a hívásátirányítások költsége vezetékes számra 10 forint alatt van percenként és a mobilhívásokra történő átirányítások is 40 Ft alatti díjjal történnek, de azért ez összességében véve jelentős költséget tehetnek ki. A virtuális irodákban lehetőség van a hívások üzenetrögzítőre történő átirányítására. Az üzenetrögzítőre érkező hangüzeneteket MP3-ba konvertálva egy email címre lehet kérni.

A fax fogadás is hasonlóan egyszerűen megoldható. A saját telefonszámra érkező fax üzeneteket emailben lehet továbbítani. A faxok feladása pedig bármely Internet elérhetőséggel rendelkező számítógépről kezdeményezhető.

A legnagyobb erő abban van, hogy a cég saját telefon- és telefax-számot igényelhet. És néhány órán belül akár készülhet is a névjegy saját email címmel, saját telefon- és telefax-számmal.

Így az iroda valóban egy notebookkal teljesen mobil lehet.

A székhelyszolgáltatások magasabb szintű változata a virtuális iroda. A virtuális irodák a székhelyen kívül egyéb szolgáltatásokat is kínálnak így a székhely szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások a külvilág felé szinte teljesen olyan formában jelennek meg, mintha a cég saját irodája lenne a bérelt iroda.

A virtuális irodához ugyanazok a lehetőségek rendelkezésre állnak, mint a székhelyszolgáltatáshoz: ugyanúgy jár cégtábla is.

A virtuális irodákban tehát nem csak a postai és egyéb küldeményeket kezelik, hanem igény szerint tárgyalót, munkahelyet is igénybe lehet venni. Az ügyfélhez érkező vevőket - szintén külön igény szerint - titkárő fogadja.

Az ügyfélnek már csak egyetlen problémája marad: Jó lenne egy vezetékes telefon illetve fax szám is, mert komolyabban veszik azokat a cégeket, amelyeknek nem csak mobil száma van. A virtuális irodák erre is biztosítanak lehetőséget, de erről a következő alkalommal...