Milyen jó lenne, ha egy nagy forgalmú cégnek nem kellene helyi iparűzési adót fizetnie. Gondoljon csak bele! Akár egy 30 milliós forgalmú cégnél ez akár 600 ezer Ft megtakarítást eredményezhetne.

Amit tudni kell róla:

1. Nem az árbevétel a helyi iparűzési adó alapja. Kereskedelmi tevékenységet folytató cégnél a beszerzési árral csökkenteni kell az adóalapot:

Példa: A cég 20 millió forint értékben vásárol terméket és 30 millióért adja el, akkor az adó alapja 10 millió forint. Így 200 eFt az adó.

2. Ha a cégnek van telephelye, akkor az iparűzési adó alapját meg kell osztani a telephely és a székhely között aszerint, hogy hol folytat valóban tevékenységet a cég, vagy hol vannak a cég tárgyi eszközei. (A dolog egy kicsit bonyolultabb, de a lényeget nagyjából fedi ez az egyszerűsítés.

3. Figyelni kell arra is, hogy nehogy színlelt szerződés legyen a székhely szerződés: Ha a munkavégzéshez telephely indokolt lehet, akkor is, ha nem tud (pl magánlakáson dolgozik), vagy akar  költséget elszámolni (pl. éppen az iparűzési adó megtakarítás miatt nem létesít telephelyet, de tevékenységet ténylegesen egy helyen folytat).  Ebben az esetben a telephely szerinti illetékes önkormányzatnál kellene adót fizetni!

Ha a cégnek van székhelye és telephelye is, akkor ez a megoldás nem jelent adómegtakarítást, mert feltehetőleg a telephelyen vannak az eszközei és az alkalmazottak is.

Ezeket a szempontokat is mérlegelni kell akkor, amikor székhelyét valaki olyan településre helyezi át, ahol a helyi iparűzési adó nulla.

Különösen figyeljünk oda erre azoknál a cégeknél, akik ezeket a kockázatokat elhallgatják!