Kötelezhető-e nyilatkozattételre a vizsgálat alá vont személy?
Először is kezdjük azzal, hogy mire is használhatja nyilatkozatunkat az APEH?
A hatóság a szóban adott, és jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot felhasználhatja az adózó ellen.
Figyelem! Az első nyilatkozatot veszi alapul a hatóság. Ha a későbbiekben más nyilatkozatot tesz az adózó, akkor ez tisztán a hatóság mérlegelésén múlik, hogy melyiket veszi alapul. Értelemszerűen, ha az adózó magára nézve "terhelőbb" nyilatkozatot tesz, akkor úgy fogja mérlegelni, hogy elfogadja a nyilatkozatot. Az első nyilatkozat visszavonására, módosítására tehát nem lehet alapozni. Úgy kell tekinteni, hogy az visszavonhatatlan.
Kötelezheti-e a hatóság az adózót nyilatkozattételre? Ha nem nyilatkozik az adózó, akkor emiatt bírság kiszabható-e?
Nyilatkozattételre az adózó magára nézve nem kötelezhető és a nyilatkozat hiánya miatt egy ombudsmani állásfoglalás szerint nem is szabhat bírságot az APEH.
Viszont az együttműködés hiánya emberileg - érzelmileg - az adóellenőrt szigorúbb és tüzetesebb vizsgálatra ösztönözheti. Ez természetesen nem törvényi előírás a hatóság részéről, de ha beleképzeljük magunkat az ő helyébe, a nyilatkozat megtagadása gyanút kelthet. És nincs rosszabb, mintha a hatóság gyanakszik.
A legjobb megoldás tehát, ha úgy nyilatkozunk, hogy megkérdezzük a könyvelőtől/ügyvédtől mert nem értünk hozzá, és rövidesen írásban válaszolunk. A nyilatkozatot záros határidőn belül írásban is beadhatjuk. Ezzel semmi rosszat nem követünk el. De, ha megígértük... tartsuk is be!
